a csocsóasztal bölcs, tapasztalt koppottsággal álldogált az egyetem egyik eldugott aulájában.. a fehér kapuhoz darwin, a vörös kapuhoz lenin van montírozva, de a középcsatárok között feltűnik mick jagger, és még sok más híresség..
mi mostmár bizton állíthatjuk, hogy két erasmusos között a legrövidebb út a csocsó...
kipróbáltuk. hidat ver a legtávolabbi kulturális különbségek közé is. megszűnnek a nyelvi és kommunikációs korlátok, mert a játék mindenki számára ugyanazt jelenti. a csocsó egyszerűen összehozza az embereket. aki tud, azzal jó játszani, aki nem tud, azt megtanítjuk. (elég szürreális élmény egy japán vagy egy török lányt csocsózni tanítani, és az első mozdulataikat figyelemmel kísérni...) a lányok persze sikongatnak: ha jön a labda, azért, ha nem jön, akkor azért.., a fiúk a fejüket csóválják, de kedvesen hagyják érvényesülni a 'gyengébbik' nemet. aztán egyre többen csatlakoznak, párbajt párbaj követ, és a meccsek végére már mindenki ismer mindenkit, legalábbis 3+1 információt tutira:
- mi a neve,
- melyik országból jött,
- mit tanul,
+1 és milyen talentumokkal van megáldva csocsózás terén..
és mindenki örül, és a magyar lányok persze verhetetlenek ;)
