rozi dániában

gosia, ágnes, zita, teresa, kasia, eiko (és anastasia fényképez)

a legújabb: BABAKOCSIVAL KOCOGNI ... ... (?!)

• te, és ez a flora hová valósi?
• ausztráliába..., ausztráliába valósi..   XD XD

tegnapelőtt visszajöttünk. az otthoni 26 fokhoz kicsit kevésnek tűnt az itteni 8. itt most kezdődik a tavasz. tavasz: második felvonás. idén kétszer látjuk virágba borulni a fákat...

és hogy otthon mi tűnt fel? először az autók mennyisége, aztán a hőmérséklet - a gépből kiszállva, aztán a magyar mentalitás: mikor nem tudsz úgy jegyet venni, hogy ne könyököljenek melléd a pulton, és lihegjenek a nyakadba. és mindezek mellett az tűnt fel, hogy budapest sokkal gyönyörűbb, mint az emlékeinkben volt. a duna, a vár, a margitsziget, az utcák az épületekkel. gyönyörű helyen élünk, és kell menni külföldre ahhoz, hogy igazán értékelni tudjuk...

mindamellett annyira gyorsan repül ez az egész, mégis olyan, mintha már legalább fél éve itt laknánk. biztos az élmények és az új információk tömkelege miatt.

nem volt furcsa felszállni a metróra. ismerősek voltak az emberek, a levegő, a bemondónő hangja a vonaton, a szél, a bicikliutak.

tulajdonképpen itt lakunk. itt - ami az otthonhoz képest olyan, mintha egy másik dimenzió lenne. másfél óra a norvég repülőtársasággal - egy teljesen más világ. lehetnék akár a Föld másik  féltekén is - már nem érezni a távolságot, csak különbséget. nem vagyok benne bizos, hogy ez jót tesz az emberi pszichének. túl rövid az a másfél óra ahhoz, hogy rendesen, őszintén áthangolódjunk. skizofrén.

és otthon is otthon vagyunk, és itt is megvan a ritmusunk - magunkévá tettük Dániát - a magunk módján.

és itt... itt meg a vizsgaidőszak közeledte.. pánik az erasmusosok között.. idegesség, sírás, csapkodás.. ki hogyan fejezi ki.. pánik hasonlóképpen a tanárok között, akik most bekeményítenek, hogy behozzuk az esetleges elmaradásokat. nincs is időnk megélni az adott tárgyat, úgy értem, a-tól z-ig kiaknázni, mert m-nél már a vizsgafeladatra kell elkezdeni tanulni..

szóval kapkodás a javából.. 

'the never ending party'...

(délután 14:53-kor)

majdnem három hónap 'magyarországnélküliség' után, egy teljesen más dimenzióból

13 ÓRA MÚLVA REPÜLÜNK HAZA!!

vajon milyen lesz a levegő.. a duna illata.. a nagykörút.. a 4es6os villamos.. a túrórudi íze.. és az emberek.. a hangulat.. és a mi hangulatunk:

mit fogunk érezni?

hippinagyi múlt héten főzött igazi dán vacsorát - amit főleg karácsonykor esznek amúgy -, és minket is meginvitáltak. mikuláspapi kérdezés nélkül töltötte után a borospoharamat a vacsora alatt, szóval a végére már egészen becsiccsentettem.

tehát: oldalas és/vagy tarja vékony szeletekre vágva, ropogósra sütve. párolt vöröskáposzta. egészbe főtt nagyobb krumplik. egészbe főtt kisebb krumplik meghempergetve a szószban. amely szósznak nem tudom, mi a neve, de úgy néz ki, mintha csokiöntet lenne, de amúgy abból a 'léből' készítik, amit a hús a sütéskor kienged magából.

tegnap megjavíttattuk a piros bicajt is (amit lene adott kölcsön), szerencsére nem kértek pénzt a két-két szép szemünkért..

na és ma reggel már teljes hadidíszben indultunk el az egyetemre. az egyetem utcájában voltunk, kb 30 méterre a bejárattól, mikor zitának lejött a lánc. :) :D

nem minden komplikáció nélkül - peti instrukcióival (amit amúgy magamtól is tudok..:) - végül sikerült visszatennünk. még szerencse, hogy előző nap - mindenre felkészülvén - jól megolajoztuk a láncokat.. a lényeg, hogy nyakig olajosan értünk be youssef órájára - ami kiderült, hogy ráadásul el is marad... :(

ha koppenhágában jársz, élj úgy, mint a koppenhágaiak: közlekedj biciklivel... (azért is, mert a tömegközlekedés ára az egekben - például nekünk egy 4hetes bérlet csak 2 zónára 320dkk~12800huf; és a héten pont lejárt..)

nagy álmunk végre teljesült, és hosszú, viszontagságos küzdelmek árán, tegnapelőtt sikerült szert tennünk egy biciklire 400!!dkk-ért (az szemtelenül jó ár). ezüstszürke mustang :) azért csak egyet kellett vennünk, mert a családnak - csak úgy, mint laptopokból -, biciklikből is van jópár, és lene kölcsönadott nekünk egyet (egy pirosat:).

nagy lendületben indultunk volna szombat reggel a koppenhágai síknak.. - itt a legnagyobb emelkedőt a fekvőrendőr képezi -, mikor realizáltuk, hogy a piros biciklin rossz az első fék, és túl magas az ülés. kb 55percet töltöttünk el a család műhelyében, hogy bármilyen eszközt megragadva (nem találtunk megfelelő méretű imbuszkulcsot) segítsünk a problémán (persze nem volt itthon senki), de mindhiába. aztán - mert aznap mindenképpen kerékpározni szerettünk volna már - ha törik, ha szakad - kölcsönvettük noah (a nagyobbik kisfiú) biciklijét. ami egy csöppet lehetne nagyobb, de azért jól funkcionált.

ja, és tudni kell, hogy dániában - az eddig próbált - biciklik mindegyike kontrafékes! (?) :D ami nekem utoljára 10 éves koromban volt, - de a lényeg, hogy hamar vissza lehet szokni.

és nekiindultunk. igazából nem is pontosan koppenhágában lakunk papíron, hanem egy délebbi kisvárosban, hvidovre-ban. a városközpont 10 kilométer légvonalban, kábé 12 km bicikliúton. azaz minden nap - feltéve, hogy csak egyszer megyünk be a városba - 24 kilométer (és nem számoltuk a városban való ide-oda mászkálást).. eddigi rekordjaink alapján (2 nap tapasztalat) 2x50 perc.. ezentúl minden nap!! :D :D

ami rögtön feltűnt, hogy nincs halálfélelmem a városban, mikor átmegyek egy-egy nagyobb kerszteződésben. mindenhol lefestett, többsávos bicikliutak külön lámpákkal és táblákkal, a kereszteződésekben kékkel jelölve a bicikliút.. és ha mindez nem lenne elég, az autósok minden esetben megadják az elsőbbséget a kerékpározóknak!! (persze ez csak 2 napi tapasztalat) és az autósok különben is csak szállingóznak, mert mindenki biciklivel jár.. mondanom sem kell, hogy összehasonlíthatatlan a levegő a pesti szmoghoz képest.

és annyira jól esik. az ember 12km biciklizéssel indul neki a napnak, és ugyanennyivel vezeti le. annyira szabadnak érezzük magunkat. nem kell futni a vonathoz, vagy igazodni a menetrendekhez. kitisztulnak a gondolataink, kiadjuk minden feszültségünk. este biciklizni a csillagos ég alatt. leírhatatlan az érzés. mint valamiféle homérosz eposzban a hajósok. szabadok vagyunk: ég és föld között. annyira egyszerű. nem csoda, hogy a dánok a legboldogabbak a világon... na meg napi 24 kilométer  után tudjátok kinek lenne még kedve tüntetni menni akármiért is.. :)

jajj annyira-annyira más! és annyival másképpen is élhetnénk. igenis lehetne másképp csinálni! annyira más lenne magyarország hasonló mentalitással-

-- --

• lene szulei most itt toltenek pår napot. az apukåja szakasztott ugy næz ki, mint a mikulås, az anyukåja pedig igazi melegszivu, nyitott, szoszåtyår, æs egy kicsit hippi dån nagymama, aki termæszetesen fantasztikus ætkeket kæszit a konyhåban.
• ma æppen egy nyugodt reggelizæshez kæszulodtunk, amikor tangoharmonika szot-hallottunk a nappalibol: a nagypapa muzsikålt (https://www.youtube.com/watch?v=MZ32WWXHyjg&feature=related). egyszeruen hihetetlen. mår a kezdetek kezetæn ugy æreztem, hogy egy filmben szereplem, æs minden elore meg van rendezve.., æs megszoktam a furcsasågokat, æs megtanultam nem meglepodni semmin, de ez azært tul tett mindenen. ugy kortyolgatni a kåvæt a tengerre næzo konyhåban, hogy kozben hormonika szol... :)  bår a tortænethez hozzå tartozik - æs ezt mår a nagymamåtol tudtuk meg -, hogy mikulåspapi otthon felejtette a kottåit, æs nem tud fejbol jåtszani.. egyetlenegy dalt tud kivulrol, æs azt ismætelte kåbæ 20 percen keresztul, de aztån hål' Istennek, talålt az interneten pår kottåt, æs våltott.
• a mai discrimination research orån mindenki a sajåt orszågåbol kæszult prezentåcioval: gender and ethnic discrimination. (elszomorito volt, hogy egy direktben kapcsolodo angol nelvu cikket sem talåltunk - illetve amik vannak, azok nem elærhetoek a neten.) izgatottan vårtuk a romån låny æs fiu eloadåsåt, de ok æs a dån delegåcio nem kæszultek fel.(?) szoval nagyon szines æs tanulsågos volt: hallani pældåul dæl-koreårol (ahol a nemi diszkriminåcio nem kærdæs, mert egyærtelmu..), lengyelorszågrol, litvåniårol, finnorszågrol...stb.
• ora væge felæ olyan æhsæg tort råm - de husra valo æhsæg-, amilyet mæg soha æletemben nem æltem meg. ugy æreztem, ha nem ehetek hust zåros hatåridon belul, tuti belehalok. zita meg amugy is mindig æhes :) . szoval mint a kannibålok estunk neki a kantin repertoårjånak. (mondanom sem kell, hogy nagypæntekre ærek haza, amikor ugye no hus.. :)
• aztån låtvån, hogy annyira szæpen, æs csalogatoan sut a nap, hogy az koppenhågai viszonylatban mår-mår hihetetlen.. ugy dontottunk, mit nekunk tanulås, æs kiultunk napfurdozni a kikotobe. magunkhoz ragadtunk kæt aldis kakaot - itt uvegben åruljåk, æs iråny a tengerpart. az egæsz våros az utcån, a terek, æs a part megtelt a kåvæzok asztalaival... egæszen mås kæpunk lenne a vårosrol, ha nem januårban, æs minusz 10 fokban ærkezunk, hanem egy a maihoz hasonlo napon...
• æs most æppen repulojegyet foglalunk amszterdamba årpilis vægære/måjus elejære a tobbi csajjal. aprilis 30 a kirålyno szuletæsnapja, æs olyankor nagy unnepsæget csapnak a hollandok... the adventure of erasmus girls from copenhagen..

pontokba szedve:

• szombaton voltam næhåny erasmusossal egy pici kikotofaluban, dragørban, nem messze koppenhågåtol. ez dånai legeslegkeletibb ræsze, ahonnan låtszik az øresund hid is. æs homokos tengerpart, kagylok.. hajok, macskakoves, szuk utcåk, kis kåvæzok, amelyek kozul az egyikben a menu elso pontja a gullaschsuppe volt (?).. æs vannak tokjo kæpek.. de ugye nincs mire feltolteni..
• a laptoptragædia utån szombat reggel, miutån kinyomtam a telefonomon az æbresztot, egy laza mozdulattal beletettem egy csæsze teåba, ami az ågyam mellett volt - æs mindezt csukott szemmel, fælålomban!!! amugy nyitott szemmel tuti nem menne.. szårogatom, szårogatom, de a kijelzo mæg mindig csak hofehær. ahogy egy ismerosom ismerose mondanå: "jelen tårsadalom szabålyai szerint nem is lætezem"..se telefon, se internet
• az olasz chin-chin (amit koccintåskor illik mondani) japånul "pæniszt" jelent, amit eiko nagy pironkodva årult el kæt honapnyi hallgatås utån..
• lenetol (a fobærlomtol) kaptam egy laptopot kolcson.. mivel a håzban az egy szobåra juto laptopok szåma 1,7.. æs azært vannak ilyen fura betuk, mert nem csak a windows (iXPæ!!), de a billentyuzet is dån.. szoval vannak ilyen betuim, hogy: å (o-nak ejtik), æ (ez az e ekezettel), ø (ez meg az o kæt kis ponttal a tetejæn..ærtitek) æs az ½, ami a 0 helyæn van nåluk.
• 10 nap mulva mår otthon...

hát ennek is be kellett végülis következnie.. bár ez nem szerepelt a biciklissisaklistánkon.. hogy egy szép napos reggel kinyitom a laptopot, és nem indul el, és mindenfajta külső beavatkozásra (simogatás-becézgetés, alt+ctrl+delete, start in safe mode, kalapács, fűrész)  minduntalan ugyanazt a hibaüzenetet írja ki. :'(

(dehát az ÚR adta, az ÚR vette el.. mint jóbnál ugye..) 

szóval megeshet, hogy a blogbejegyzések technikai okok miatt 13 napig - a hazautazásunkig - szünetelnek.

pedig nagyon izgalmas dolgok történnek.

például youssef múlt órán azt mondta, hogy 'HAKUNAMATATA', és aztán fesztelenül átváltott a koszovói konfliktus elemzésére. meg hogy huntigton - aki azt mondta, a mai háborúk kulturális különbségek nyomán születnek - a kulturális térképén hazánkat egy nagy fekete lyuknak ábrázolta (?) mert annyira mi vagyunk a határ a kelet és a nyugat között..

és ioannissal és emesével - két németországból érkezett vendégünkkel, ami egy újabb hosszú történet - elmentünk az új operaházba, (amit a leggazdagabb dán üzletember építtetett koppenhága polgárainak, valami 8billió usa dollárba került, és nem is tetszett az ittenieknek, de a pénzember azt mondta, ez van.. és az első előadás természetesen a hamlet volt...), na szóval oda mentünk el egy balettra. előadás előtt negyed órával álltunk be a kanyargó sorba a pénztár előtt (de az a kanyargó sor már a napokkal előre lefoglalt jegyeikért állt sorba, szóval a mi jegyvásárlásunk reménytelennek ígérkezett), és az egyik legfelkapottabb előadásra sikerült állójegyet szereznünk fejenként 50dkk-ért!! (kábé 2000 huf-ért!!), amiért persze - jó magyarok (és egy görög) lévén - szemrebbenés nélkül leültünk az üres helyekre. hogy az est még tökéletesebb legyen.. az előadás után kompok jöttek az operaház vendégeiért, hogy a csatornaparton nyújtózó épülettől a túlsó partra, a városközponthoz, az éjszakai fényeiben hullámzó nyhavnhoz szállítsa őket.. ha nem lett volna annyira hideg, könnyen azt hihettük volna, hogy velencében vagyunk egy vaporettón.. 

szóval ilyenek történnek.. és az összes fénykép a mozdulatlanul heverő laptopomon van..

2000-ben építették meg a balti-tengeren átívelő, kb 20 km-es, koppenhágát és malmöt összekötő öresund hidat... a vonat, amin ültünk is ezen tette meg a szűk fél órás! utat svédországba.

  welcome to sweden... :) és ez igazából ki van téve a central station-ben...

ez a 'megjöttünk, skandinávia, mindenre elszántak vagyunk' képünk...

bárki joggal gondolhatná, hogy túlzunk, de malmöben MINDENÜTT kacsák kószálnak!!, és az ártatlan, közlekedni vágyó turisták nem győznek szlalonozni az kacsakakik között..

könnyen valószínűsíthető, hogy andersen itt nyert ihletet 'a rút kiskacsa' c. meséjéhez..

városháza tér

lilla torg (tér), a 'svédség tömören'

 szent péter templom a 14dik! századból :-O  

svédország legmagasabb épülete: a 'torzó', amiről kiderült, hogy nem is látogatható, merthogy lakóépület.. nade mennyi lehet itt egy apartman.. ?!

TENGERTENGERTENGERTENGER!!

és a híd.. már amennyi látszik belőle...

sorrendben a görög, lengyel, és a magyar menü: túróscsusza, ami természetesen vitte a prémet...

és a lengyel pálinka is vitte a prémet.. ;)

az meg különösen jól esett, amikor az egyik lengyel fiú mesélte, hogy mikor romániában járt, akkor volt szerencséje tokaji bort inni, és hozzátette: 'tudjátok, románia magyar részén..' :D   bár amikor lefordítottuk, hogy a 'bikavér' mit is jelent.., picit furán nézett..

eiko a kedvenc erasmusosom, de gondolom, ezt sokan elmondhatják. jelenség. :)

a - tegnap óta - 21 éves, [a kép a tegnapi szülinapi party-n készült..eiko a fekete hajú, ferde szemű ;), mellete a nem sárga pólós teresa, az olasz lány, és a sárga pólós lány zita. igen, a kép nem sikerült jól, két elég részeg international student készítette..] mindig mosolygós, higgadt lány pár hónapja - életében először - hagyta el ázsiát, hogy egy évet az európai kultúra ölén, éppen koppenhágában töltsön el. hát igen. azt is mondhatjuk, hogy nagyjából egyedül van a nemzetiségével. szociológiát hallgat, egészen pontosan 'gender studies'-t (nemek szociológiája).., persze nem feminista. csak az ő országában mások a hagyományok, és szeretné jobban érteni, miért van otthon az anyukája egész nap, és csak az apukája dolgozik és mozdul ki...

eiko igazi japán. mindig is úgy képzeltem japánt, azt is mondhatnám, hogy mostmár gyakorlatilag ő testesíti meg. számomra. valami elmondhatatlan alázat  (de tartás) és kimértség valami megmagyarázhatatlan titokzatossággal vegyítve... 

a legnyitottabb diák, akit ismerek. mindenhol ott van, és szinte mindenre vevő. és igen, tetszenek neki az európai fiúk, különösen a szőkék. (már meg is környékezte egy dán fiú, de ő csaknem makrancosan, de udvariasan, és még mindig kimérten visszautasította.) ő az, akinek 'so cool', hogy mi tollal írunk, mert az ő országában mindent - még a vizsgákat is - ceruzával írnak; akinek ha azt mondjuk, igyunk egy teát, leül a földre.. :) ; aki ha számokról beszélgetünk, mindig először le kell írnia az ujjával a tenyerére, hogy akkor az mennyi is..mert náluk ugye máshogy... ; aki nem érti a kérdést, hogy nehéz-e az arab betűkkel boldogulnia.. hiszen amíg nekünk kábé 40 betűnk van, nekik 300... ; aki még sosem hallot a 'spice girls'-ről; és akit egyedül akkor tudsz kihozni a sodrából, ha megkérdőjelezed, hogy az ipodja a legújabb gyártmány (és erről nem nyit vitát) - amire különösen büszke, mert a hátuljába bele van japánul írva a neve.. ; akit mindig hamar kiüt az alkohol; aki pár hete evett életében először nutellát, és nagyon ízlett neki :)  ; aki néha énekel magában; életében először látott csocsót, és bár még mindig nehezen oldódik fel benne, azért már lazul; aki amúgy 6 éves kora óta balettozik, és mellesleg táncolta a diótörőt, és néha csak úgy fogja magát, és úgy jár, mintha színpadon lenne - még mindig hatalmas alázattal;  aki mindig és csodálkozva megismétli a kérdésed utolsó tagmondatát :)

és még lenne mit sorolni...annyira.. aranyos, hogy az leírhatatlan.. és nem is ez a jó szó.. nem úgy aranyos, mint egy kiskutya, vagy mint egy kedvesebb szomszéd..

azt hiszem olyan, mintha egy nagyon különleges, apró csodát egy koppenhágai hógömbbe zártak volna.

persze az otthonról érkezett csaknem 22 kiló kaja feldobja a kínálatot.. a nagyik lekvárjaival pláne... :)

március 18.

ma a hőmérséklet - itt tartózkodásunk óta    először  - átlépte a bűvös 10°C-ot... 'nyitnikék'?

a szél örökösen, makacsul fúj a dán félszigeten. minden irányból; hol gyengébben, már-már kedvesen, hol viharosan, fitogtatva hatalmát az elemek fölött.., de sosincs csendben - szélcsendben. vagy ha mégis, minduntalan visszatér, hogy emlékeztesse az  itt élőket a hatalmi viszonyokra. minden második ház udvarán lobog a piros-fehér dán zászló - mutatva az éppen aktuális szél irányát és erejét. a zöld tájat fehér , szorgos szélkerekek tarkítják - a dán horizont pitypangjai. a hűs tengeri szél magával hozza a friss levegőt, megtisztítja a város utcáit. ma a házunk előtt egy egész csapat pici szőke gyerek rohangált a viharos erősségű szélben. (mi persze újfent nem értettük az egészet.., hogy miért nem maradnak inkább a biztonságos és meleg házban.. és hogy a hasonlóan szőke szülők miért engedik..) a kis porontyok táncra és játszani hívták a szelet.. kacérkodtak, próbálgatták.., és sikoltoztak egy-egy hevesebb széllökésnél, amikor a levegő ura erőteljesebben szállt be a 'játékba'. mintha sok pici bolha egy elefántot próbálna hálóba keríteni.. 

dániában talán azért boldogok és könnyedek az emberek, mert a szél minden nap keresztülfúj az országon. elvisz magával minden bánatot, sérelmet és nehézséget, megtisztítja a gondolatokat..

odahaza is jól jönne egy kis szél...

hogy az ember eljön külföldre - ahol ugye az otthoni körülmények átértékelődnek, és a konfliktusok eltörpülnek - ; nyitott a világra, befogadó és toleráns, sőt, előzékeny megannyi kultúrával szemben; jóhangulatban elbeszélget akár egy román lánnyal, akár egy szlovák fiúval.. ; és azt kell tapasztalni.. hogy az eltések még itt sem vegyülnek.. még arra való tekintettel sem, hogy mégiscsak mindannyian ugyanabból az országból származunk, ugyanaz az anyanyelvünk, és hasonló kulturális háttérrel bírunk - kivéve persze a két, egymástól 30km-re levő egyetemet; (és persze nem szabad általánosítani, nem is reprezentatív a minta, mindez személyiségfüggő, és innen is szeretek minden eltés ismerősömet.).. de hogy bemutatkozni sem, amikor a másik.., és ha összetalálkozunk is, csak egy erőltetett, elhaló 'hello'... a legalapvetőbb udvariassági körök sem..; vagy talán kizárólagosan szerették volna birtokolni a 'mi vagyunk a két magyar lány koppenhágában' címet..

annyira keserű. érdektelen. nem értem.  

825 koppenhágai óra után.. kétségbeesve, hogy kifolyik markunkból az idő.. muszáj volt listát írni.. (ez valami kényszer, ami női bensőkből önként fakad) egyfajta 'bakancs'listát.. most már összegeztük, hogy mik azok a momentumok, amik átélése nélkül semmiképpen nem mehetünk haza dániából. eddig 30.. kiraktunk a franciaágyunk fölé, hogy legyen miért reggelről reggelre egyre korábban és korábban kelni..

első dán (rózsaszínnel tarkított) SIM-kártyánk

- your attendance at school or faculty events depends on the availability of free food or beer
- you stay up past 5 AM to avoid paying night fares on the metro
- you've lived in copenhagen for up to seven months and still don't know a word of Danish
- you've lived in copenhagen for up to seven months and still haven’t made a Danish friend
- you know how to open a beer bottle with: a fork, a lighter, another bottle and a folded up piece of paper
- during the winter months, you'd never see the sun if you slept in past 3
- you can't pronounce half the street names in the city
- you’ve biked home drunk
- you’ve biked home in the pouring rain
- you've biked home on a flat tire
- you've biked home on someone else's rat trap
- you’ve done the above four at the same time
- you've stolen a bike and then had it stolen from you
- you get excited when you look outside and its not raining
- you pay four times more for everything than you would back home
- you thought the trip to and from oslo was more fun than the city itself
- you faithfully spend your Wednesdays at the Studenthouse and your Fridays at CSS
- you end up at LA bar every week after Studenthouse even though you hate it
- you get excited when someone plays Nik og Jay
- you’ve seen a riot or burning car
- you go drinking more nights per week than you have classes
- you now have friends in half the countries of the world
- you know that beer costs less than water at the Netto
- you and your friends got perfect attendance for the culture course even though you were only there half the time
- you’ve gotten caught by the police for not having bike lights
- YOU NEVER WANNA LEAVE!

from: http://www.facebook.com/group.php?gid=2257627397

furcsa érzésünk támadt ma délután a norreporti állomás (koppenhága központi állomása) látképével kapcsolatban. azt tudtuk, hogy valami nem stimmel, de mi...

aha.. a 'LÁNGOS' felirat a kereszteződés közepén... és már meg is csapta az orrunkat a tejfölös-fokhagymás-zsíros - összetéveszthetetlen - lángos illata. én először azt hittem, csalfa délibáb a gyomorkorgásom közepette, de amikor láttam, hogy zita arcán is ugyanazok a rezdülések futnak végig, kezdtem hinni a látványnak és az illatnak. "toni's lángos", "ungarsk lángos", olvassuk a feliratot a bodega oldalán. a háttérben budapest-plakát, pick szalámik, paprikafüzér, erőspista - minden, amivel magyarország 'eladható', de most elmondhatatlanul jól esett látni.

nem leplezett ujjongásunkat és egyben csodálkozásunkat hamar felismerte a bodegából kikukucskáló néni (akiről első pillantásra süt, hogy nem magyar, hanem dán), szerintem már gyakorlott. rögtön mondta is, hogy 'én nem beszélni magyart jól', és mutatott a karikagyűrűjére...

az árát persze megkérik,  de képtelenség ellenállni, és úgy tűnik, az északiaknak is ízlik..

egy csipet 'otthon' koppenhága szívében.. egyszerűen hihetetlen ez a város.., és hihetetlenek az élelmes magyarok, hogy mindenhol, MINDENHOL ott vannak..

szombaton volt éppen egy hónapja, hogy landoltunk koppenhágában. zitával - szertartásosan - paprikáskrumplilt főztünk, hazai paprikából és dán krumpliból és virsliből. könny szökött a szemünkbe, annyira finom volt.. még annak ellenére is, hogy mindketten megsóztuk.. ..

túl vagyunk  - idáig - összesen 801 koppenhágai órán. kb 347 'where are you from?' kérdésen. 278 oldal angolfordításon, 63 csocsómérkőzésen, 51 skypeoláson, 34 bőséges reggelizésen a tengert figyelve, 22 'how i met your mother' epizódon, 19 'nagybevásárláson', zita 10 kocogáson. túl vagyunk 8 angolórán, 7 kebabon, zita 6 dánórán, 5 tábla csokin, 4 youssef órán, 3 discrimination research órán, 2 eltévedésen, 1 szőke-hajfestésen.  (megszámlálhatatlan új angol kifejezésen)   

már ismerjük a felhők alakját (ez ugye leginkább összefüggő), a levegő illatát, a tenger színét, a dánok szívből jövő mosolyát. megtanultunk szlalonozni a babakocsik hada és a kerékpárok között. megszoktuk az itteniek mentalitását, már ismerjük a megállók kiejtését és tudjuk fejből a bemondónő szövegét - bár nem értjük.. , kiismerjük magunkat az egyetem folyosóin és csapóajtói között, az 'Absalon'-on, ami az itteni tanulmányi szerver-rendszer, megtaláltuk a legolcsóbb boltokat, a legolcsóbb árakat, és már nem kell forintra vagy euróra átszámolnunk.. megtanultuk olvasni a dán koronát. térkép nélkül közlekedünk, és már előfordul, hogy ránkköszönnek a metrón, az egyetemen, vagy az utcán.

egy hónap tömény befogadás. a fejünk lüktet, kis piros lámpák villognak, és valami sípol odabenn.. kultúrsokk?

és borzasztóan nehéz az időt nyakon csípni. 801 koppenhágai óra. elrepült.

képtelenség igazságosan beosztani: a város felfedezésére, az itteni kultúrára, a dán filmekre, az erasmusos partykra, a házibulikra, az 1600 oldalnyi fordítanivalóra, a hivatalos papírok intézésére, alvásra, az otthoniakkal való kommunikációra, sportolásra, kikapcsolódásra, vásárlásra, főzésre és táplálkozásra.. 

frusztráló,mert nap mint nap voksolni kell, és a felelősség nagy. az idő északon is rohan.

előtte...                                                       utána...

ezen a hétvégén dániában az összes kisgyerek beöltözik, és járnak házról-házra édességet (vagy pénzt) gyűjteni. a halloween és a farsang dán ötvöződése :)

noah állólámpának, simon cowboynak (csak épp nincs a fején a kalapja), alma pedig - a többi királylányjelmezbe bújt kislánnyal ellentétben - wc-nek öltözött.. (?) :)

az újabb rácsodálkozással csak megerősíteni tudjuk a tegnapi bejegyzés alapját...  

bárhogy is próbáljuk, nem tudjuk tovább leplezni egyre gyakoribb, és egyre erősebb rácsodálkozásunkat a dánokra..

hagyján a bicikli meg a babakocsi, Andersen, az időjárás, meg vikingek, a szőke-kék szem dolog.., hogy a felmérések szerint ők a legboldogabbak az egész világon..

de az milyen, hogy a koppenhágai kertváros békés csendjét éjjel 23 óra 34 perckor egy lelkes dán középkorú, középmagas férfi hólapátolással töri meg - és nem csak a saját háza előtt kaparja a havat, de az egész utcában.. ?! XD (és nem, nem ő a közterületfenntartó)    

és az egészben nem ez a legszürreálisabb, hanem az, hogy ez itt teljesen rendjén van - nem haladja meg az itt élők befogadóképességét.. csont nélkül belefér az itteniek 'normális' fogalmába..

zita szerint be kellene őket rakni egy kis üvegbúra alá, és ott nézegetni őket.., annyira aranyosak. bár az 'aranyos' és az 'ijesztő' jelzők egyre inkább vegyülnek az érzéseink között, és kezdjük érteni a dán 'dogma' filmek eredetét.. 

az egész a 'tiger' nevű boltban kezdődött, ami hasonlít az otthoni 'more'-ra, vagy egy egyszerű 'százforintos' boltra, csak sokkal elvetemültebb. olcsó, és egyszerűen bármit lehet kapni..

..rózsaszín-felhős-szivárványos-csillagos-hőlégballon-alakú lampiont..

..dán királyi családos falinaptárat, amit SZÍVBŐL AJÁNLUNK MICÁNAK, DIÁNAK, BÁLINTNAK ÉS IMINEK.. (a részletekről később.. ;)

 ágnes virága, amiből sokáig nem tudtuk, mi lesz -mert csak dánul volt ráírva-, de mostmár tudjuk, hogy a 'paskelilje' dánul nárciszt jelent..

zita angoltanulás közben, zita virága, lene kaspónak 'kölcsönvett' műzlistálja :)

lila-fonott szemeteskosarunk a zuhanyzó-papucsainkkal és a hajópadlónkkal körítve..

és igen, a jóléti társadalomban létezik a szivárványszínű és a szivecskés cellux, és a 'tiger'-ben még ezt is lehet kapni!!

a mai 'conflict and peacemaking' órán nemzet és állam lehetséges kombinációiról is szó esett. példaként youssef törökországot és a kurdokat hozta fel. a török lány egyből jelentkezett, hogy saját országának védelmére keljen.

mondhatni, a csoportban a 'nemzetközi helyzet' hirtelenjében felfokozódott.. érvek hangzottak el pro és kontra -amik ijesztően jól körvonalazták a nemzetközi kapcsolatok tényleges hálóját.. 

persze régóta várható volt, hogy egy ilyen témájú órán a különböző nemzeti identitásból fakadó véleménykülönbségek előbb-utóbb kiütköznek.

aztán a mi csokibarna-mosolygós youssefunk bölcsen és nagyon határozottan elmondta azt, ami miatt ez most ide felkerül..

miszerint akkor tudunk csak ebben a témában elmélyülni, és hatékony 'peacemaking'-et művelni, ha félre tudjuk tenni a politikát, a saját érzelmeinket, elköteleződéseinket, és megpróbálni a lehető legobjektívebben vizsgálni a konfliktust. és ha ez nem sikerül, akkor hiába megyünk vissza a saját országainkba (vagy bárhová) megpróbálni orvosolni a problémákat, mert a konokságunk még inkább megrekeszti az egészet. el kell tudnunk vonatkoztatni, hogy egészében lássuk a konfliktus összetevőit..

nem mondott újat, vagy egyedülállót.. de amit mondott, azt fontosnak, és rendkívül aktuálisnak érezzük.

- még annak ellenére is, hogy elég utópisztikusnak hat egy kárpát-medencében felcseperedett magyar, vagy a mai balkán vagy palesztína.. ésatöbbi.. számára.

bob marley forog a sírjában...

nem, nem durkheim vagy weber, de nem is marx - a japánoknál nem törzsanyag..

    hát az SPSS...!!

             mert a statisztika mindenhol statisztika...

                                                                                milyen szép is ez... :)

a csocsóasztal bölcs, tapasztalt koppottsággal álldogált az egyetem egyik eldugott aulájában.. a fehér kapuhoz darwin, a vörös kapuhoz lenin van montírozva, de a középcsatárok között feltűnik mick jagger, és még sok más híresség..

mi mostmár bizton állíthatjuk, hogy két erasmusos között a legrövidebb út a csocsó...

kipróbáltuk. hidat ver a legtávolabbi kulturális különbségek közé is. megszűnnek a nyelvi és kommunikációs korlátok, mert a játék mindenki számára ugyanazt jelenti. a csocsó egyszerűen összehozza az embereket. aki tud, azzal jó játszani, aki nem tud, azt megtanítjuk. (elég szürreális élmény egy japán vagy egy török lányt csocsózni tanítani, és az első mozdulataikat figyelemmel kísérni...) a lányok persze sikongatnak: ha jön a labda, azért, ha nem jön, akkor azért.., a fiúk a fejüket csóválják, de kedvesen hagyják érvényesülni a 'gyengébbik' nemet. aztán egyre többen csatlakoznak, párbajt párbaj követ, és a meccsek végére már mindenki ismer mindenkit, legalábbis 3+1 információt tutira:

1. mi a neve,
2. melyik országból jött,
3. mit tanul,

            +1 és milyen talentumokkal van megáldva csocsózás terén..

és mindenki örül, és a magyar lányok persze verhetetlenek ;)

'conflict and peacemaking in divided societies' ...

belép egy magas, fekete férfi rózsaszín ingben - sötét zakóban, a maga akcentusában elkezd angolul beszélni, közli, hogy ő igazából itt most egy diktátor, szereti hallani a saját hangját , szóval ez nem az az 'interaktív' óra lesz - és akinek ez nem tetszik, az válasszon másik kurzust.

közben ráköti a laptopját a projektorokra, és felmegy a youtubera, hogy a délszláv háborúról mutasson videókat...

...a második órán már az 'etnikum' fogalmat próbáljuk definiálni webertől eriksen-ig. egy (talán) dán fiú elképedve kérdezi, hogyan kerülhet bele a különböző definíciós változatokba az érzelmi kötődés, és hogy ez mit jelent. youssef nevetve kérdezi: 'miért, te nem halnál meg a hazádért?'.. a fiú meglepetten: 'of course, not'.. 

a 'közép-kelet-európa-a-balkán-mellett' szekció egymásra néz, és mélyen hallgat. a fiú valószínűleg sosem fogja igazán érteni 'jugoszlávia', vagy trianon problémáját. van, aki 'államnemzetben', van, aki 'nemzetállamban' szocializálódott.. valószínűleg az etnikum, de a nemzet fogalma is akkor értékelődik át, amikor valakiket korlátoznak abban hogy szabadon megéljék..          

 de mi lehet ez?

a legkreatívabb megfejtők között közjegyző jelenlétében kisorsolunk egy dán 'királyi családos' falinaptárat..

az erasmusban a legszebb és legtanulságosabb az, hogy sokféle nemzetiségű, és ebből adódóan eltérő világképpel rendelkező hallgatókkal vitathatsz meg különböző kérdéseket. személyes és tudományos problémákat egyaránt.

nevezett kurzusunkat egy német származású srác tartja. a félév során végigvesszük a diszkriminációkutatás elméleti és gyakorlati alapjait, aztán egy saját kutatást próbálunk összerakni a tanultak alapján. az óra rendkívül interaktív, prezentációk, meg minden.. de persze csak szigorúan poroszos keretek között. a 800 oldalnyi kötelező irodalom is érdekesnek mutatkozik. beszélünk munkaerőpiaci, nemi, etnikai diszkriminácáról.., de mi zitával például arról fogunk előadni, hogy a szépségnek milyen diszriminációs vonatkozásai vannak..

és mi lehet annál szebb, mint két magyar szociológushallgatónak két román szociológushallgatóval együtt ülni ezen az órán, és diszkriminációval kapcsolatos problémákat megvitatni..  izgalmasnak ígérkezik...

1479 óta.. az alapításkor katolikus, később protestáns egyetemként működött. jog, teológia, orvostudomány, filozófia intézetekkel indult, mára 8-ra bővült az oktatott tudományterületek száma: 'Health Sciences, Humanities, Law, Life Sciences, Pharmaceutical Sciences, Science, Social Sciences and Theology'.   a képen látható főépület 1836-ban épült, ma 4 campus van a város területén. kb 37ezer diákkal..

A : 12 'kiváló'

B : 10 'jeles'

C : 7  'jó'

D : 4  'közepes'

E : 2 'elégséges'

Fx : 0 'megbuktál'

F : -3  'nagyon megbuktál'     ??????

ezek a dánok...

annak ellenére, hogy évente csaknem 5millióan látogatják meg, még mindig nagyon magányos..

bicikli, tenger, hideg, babakocsi, drága, park, kikötő, szürke, kis hableány

az orientation meetingen a nemzetközi osztály még a pszichológiai folyamatot is levezette, amin keresztül fogunk menni, íme:  

1. arrival/"honeymoon" stage: everything is new and exciting.
2. culture shock stage: you start to experience difficoulties with everybody, thing as they are different from home.
3. adapting stage: you slowly start to understand the new culture and feel more in balance. you feel an urge to belong.
4. re-entry shock stage: this stage takes place, when you return to your home country.

aranyos tőlük.

azt hiszem, mi eleve a 2-es stádiumból indultunk, és akkor fogjuk megközelíteni a 3-as szint határát, s akkor fog elfogadni minket a dán társadalom, ha nekünk is lesz egy bicikling és/vagy babakocsink (merthogy itt ebbe a két kategóriába sorolhatók a közlekedők)..

összefoglalva: a társadalomtudományi kar egy volt kórházépület. 'na és hol lesz az előadás?' 'a 2-es műtőnél fordulj jobbra, menj egyenesen a labor felé, és a boncteremnél balra.' elég bizarr. a csempék tényleg zöldek, és fehér, duplaszárnyú csapóajtók vannak. de van hangulata, és nem utolsó szempont, hogy a város szívében van, és az egyik oldalát a koppenhágai botanikuskert, a másik oldalát egy csatorna határolja, szóval frekventált környék.. ;)  de persze nem hasonlítható piliscsabához.. :)

nagyon izgultunk az angol miatt, de rá kellett jöjjünk, hogy valójában valahol mélyen mégiscsak tudunk angolul. szinte mindent értettünk. és nem csak duma, hogy 'ragad', tényleg ragad.. hihetetlen az emberi agy..

az első órát egy ősz-szakállas-szemüveges-kockás inges írásvetítős!-piros eastpack válltáskás bácsi tartotta: welfare differences in the EU countries címmel..

a dán oktatásnak részét képezik az angol nyelvű kurzusok, szóval nem is feltétlenül international students-ek hallgatják, többségében dánok (és nálunk még az anyanyelvű órákat sincs pénz meghirdetni...).

van egy osztrák lány, egy lengyel és egy olasz fiú - szociológián, legalábbis eddig találkoztunk. amúgy kábé 500 cserediák van ebben a szemeszterben az egyetemen. (vajon mi hova tennénk ennyi cserediákot..és milyen kurzusokra?)

ami a dán oktatási rendszerben elsőre feltűnt - és nem véletlenül - , az a szervezettség. itt nem az van, hogy a to-ról küldenek az egyik tanszékre, és onnan vissza. mindenki ismeri a kompetenciáit, minden egyértelmű, és itt nem töri el a titkárnő a lábát :). a to-soktól még lelkigondozást is lehet kérni.. (képzeljétek csak el a tanulmányi előadónkat, ahogy közelebb hajol, és búgó hangon megkérdezi: 'akar róla beszélni'? ...)

eljött a holtpont. kezdünk befordulni. a napot utoljára londonban láttuk szerdán, és itt tavaszig nem lesz (hogy termelnek ezek d-vitamint?). hideg van, sötét, a felhőknek nincsen alakjuk - összefüggő szürkeség az egész. koppenhága egy szellemvárosra hasonlít így télen. na jó, túlzok, de a külváros mindenképpen. semmi mozgás, és a néha elkocogó, vagy elbicikliző dánok is csak statisztáknak tűnnek egy rossz dán horrorfilmben. most hétvégén még a szomszédos kindergarten is zárva tart (ahol amúgy a szőke kisgyerekek egész nap kinn szaladgálnak az anorákjaikban az óvóbácsi! felügyelete alatt - itt nem létezik benti foglalkozás?). egyedül a sirályok 'vinnyognak' - zita, sorstársam megfogalmazásában. nem sikerült elkapnunk még az északi ritmust, nem találjuk a helyünk. talán hétfőtől, de ha mégsem, akkor tavasztól..  

a nap fénypontja azért mégiscsak az volt, amikor a sétálóutcán egy indiánnak öltözött pasas a beatlestől a 'let it be'-t játszotta pánsípon... XD XD 

mínuszban, miniszoknáyban, magassarkúban, földön, vízben, levegőben...

a belvárosi élmények azonban nem az alábbi képeknél kezdődtek, hanem annál a hirtelen elhatározásnál, hogy miért is ne szállnánk le két megállóval előbb, és sétálnánk a városközpontig - addig is felfedezve a várost. az még nem is volt annyira gyanús, hogy miért áll annyi lány a járda szélén, mint az, amikor az egy irányba megtett úttal egyenes arányban elkezdtek szaporodni a láthatáron a különböző, 'erotikát áruló, és erotikával összefüggő "termékcsaládokat" közvetítő shopok'.. .. kb. 200 méter után határozott mozdulattal visszafordultunk, és úgy döntöttünk, inkább metróval megyünk..  

és ebben az utcában lakott Andersen...